Ami szükséges:
A pauszpapír méretét a sajtos doboz aljának belső kerülete (+2cm ráhagyás)
és a lámpás magassága (15-20cm) határozza meg .
A pauszpapír alsó és felső részén 1-1 cm-ert
hagyjunk meg zsírkrétamentesen (a ragasztáshoz).
Ragasztóval a gyertya beragasztását követően a doboz belső peremét kell bekenni.
A pauszpapír beillesztése.
A tetőrész kivágása után ragasztózzuk be a sajtos doboz tetejét is.
Ez után illesztjük a pauszpapír hengerünk felső részére.
A sajtos doboz álcázása.
Márton-időszak
A Márton-időszak az évkörben
a Mihály-időszak és Advent között helyezkedik el, nagyjából a november
hónapot foglalja magában. A természet ekkorra már jórészt elhal,
sok növény és állat téli álomba merül. Az időszakot uraló állatövi
jegy a Skorpió. És valóban, szinte érezzük ahogy sziszegő, csípős
nyelvével zúzmarát dermeszt a fákra, belopakodik a kabátunk alá.
A nappalok egyre rövidebbek, a sötétség veszi át az uralmat. Minden
a befelé fordulást sugallja. Vágyunk a meleg szobába, ahol fényeket
gyújtva ellensúlyozhatjuk a külső sötétséget. Ebben az időszakban
a manók azok a lények akik ezt a befelé húzódást jelképezik. A hideg
elindítja a kristályosodást a föld alatt, a föld kezd megfagyni,
s a manók ennek a folyamatnak az őrei. Ezek a kis lények nagyon
közel állnak a gyerekekhez, mivel aprók, fürgék és huncutok, ugyanakkor
rendkívül bölcsek. Az óvodában ilyenkor megjelennek az évszakasztalon
is gyökérből való manóváraikban, jelen vannak az énekekben, mondókákban,
s felbukkannak a gyerekek játékában. November
11-én Szent Mártonra emlékezünk, aki 316-ban született Pannóniában
Savaria (Szombathely) városában. Katona volt a római hadseregben,
és felvette a kereszténységet. Egy nap éppen úton volt télvíz idején,
amikor félmeztelen koldust pillantott meg az út mentén. Kardot rántva
egyetlen mozdulattal félbehasította köpönyegét és megosztotta azt
a koldussal. Aznap éjjel álmában megjelent neki Krisztus, vállán
a fél köpennyel. Márton otthagyta a hadsereget, és pap, majd 371-ben
Tours püspöke lett. 397 november 11-én húnyt el, s ezt a napot,
mint az isteni világban való újjászületése napját ünneplik a keresztények.
Szent Márton alakja természetesen a magyar hagyományban is jelen
van. István király zászlaira a hadverő Márton képét festette, s
a pannonhalmi apátság is az ő tiszteletére épült. Szombathely mellett
Szentmártonfalván a templom előtti kút az, ahol a legenda szerint
Mártont megkeresztelték. Érdekesség, hogy középkori felvidéki templomaink
némelyikében együtt, egy oltáron található a "négy magyar szent
király", Márton, István, Imre, László szoboralakja. A néphagyományban
Márton napja a gazdasági év kiemelkedő zárónapja, valamint fontos
időjósló nap. Mit jelenthet nekünk magunknak ma Szent Márton, és
mi az a kép amit gyerekeink elé állíthatunk? Mit élünk meg ebben
a ünnepben, az évnek ebben a sötétedő, hidegülő időszakában? Ezekre
a kérdésekre mindannyiunknak magunkban, magunkból kell megtalálni
a választ. A következő sorok(Füle Erika váci Waldorf-pedagógus sorai)
gondolatébresztőek lehetnek ebben a folyamatban: A mai ember elvesztette
azt az ősérzést, hogy egy a világgal. A régi ember egy-ségben élt
a természettel, nyáron teljes odaadásban, ősszel visszahúzódásban.
Mi már csak tudatosan, tudatunk fejlesztésével, belső fényünk növelésével
találhatunk vissza ehhez az elveszett egységhez. Szellemi munkánk
gyümölcsei tetteinkben testesülnek meg. A gyerekek mindezt még "ingyen"
kapják, ösztönösen élnek az égi erőkkel. Ahogy nőnek elveszítik
ösztönös tudásukat, hogy majd önálló emberként, tudatosan találjanak
vissza hozzájuk. A gyerekeknek akkor tudunk segíteni, ha úgy élünk
- mi felnőttek - hogy méltók legyünk arra, hogy utánozzanak bennünket.
A kisgyerek nem tud nem utánozni, kiszolgáltatott utánzó, így komoly
felelősség "eléjük élni". Ebben az időben például úgy,
hogy megkeressük mi az amit tettekre válthatunk a mártoni példából.
Márton
jót tett a koldussal. Ki-ki maga tudja mi jót tehet mindennapjaiban,
a maga életében. Lehet, hogy segíthet a párjának, a gyerekének,
egy kutyának, vagy egy embercsoportnak... Lehet ez a segítség egy
mozdulat, odafordulás, ima valakiért, egy jókor teremtett csend...
A belső
mozdulat őszintesége a lényeg, mert ezt éli meg belőlünk a gyerekünk,
kihat a mozdulóra, s a környezetére egyaránt. Az óvódában a Márton-napi
lámpás ünnep megpróbálja mindezt közel hozni, képpé formálni, a
gyerekek számára átélhetővé tenni. Megváltozik a környezetünk, sötétebb
lesz, s hogy ez érzékelhetőbb legyen, a szobában mindenhol lámpá
világít villanyfény helyett. Az ünnepre készülve lámpáslapokat festünk,
olajozunk, rajzolunk. A játékok, dalok versek "dolgozós,összebújós,
törpés" élményt adnak. A szülők is készülnek, megtanulják a
dalokat, elkészítik az óvodások lámpásait. Végül együttéljük meg
az ünnepet, énekelve kísérjük a gyerekeket az estében. Ezek a történések
mind-mind tettek, jó tettek. Mindannyiunk jó tetteire szükség van
ahhoz, hogy ünnepet teremtsünk gyermekeinknek, Márton-ünnepet, megelevenítve
azt a képet, hogy "Az ember saját belső fényét viszi a külvilágban
eluralkodott sötétségben."
Forrás: Szülői kör. Metamorfózis 2004/2
Újhelyi Hedvig:Líceumot Építünk
Molnár V. József: Kalendárium
A Hámori Waldorf-iskola honlapja
A 2004. évi Márton-ünnep
A 2005. évi Márton-ünnep
